Ez a weboldal tisztelettel adózik a hat millió áldozatnak - valószínűleg sokkal többnek, de semmi esetre sem kevesebbnek - akiket ördögi módon gyilkoltak meg 1942 januárja és 1945 januárja között. Soha ne felejtsük el, hogy ezek a derék lelkek - akik azért áldozták életüket, hogy ez a szörnyűség soha ne fordulhasson többet elő - csak egyhatoda voltak, egy töredék része azoknak a raboknak, akiket az ördögi egyének elfogtak és megöltek, megmutatva a hidegvérű mészárlás nagyságát és annak a veszélynek a méreteit, mely a világot abban az időben fenyegette. Szerencsére csekély számú - nagyon csekély számú - áldozat túlélte ezt, hogy azokról a sötét napokról tanúvallomást tehessen, amikor a napot eltakarták a krematóriumok kéményeiből okádott füst felhői - kék füstje volt magyaroknak, zöld a lengyeleknek, sárga az ukránoknak, azaz az ártatlan áldozatok eredetétől függött, akiket a halálgyárak elfogyasztottak.

Holttestük füstje, mely az ég felé száll, szenvedéseiknek állít egyfajta emléket.